Keresés
  • jazzationband

Nica's Dream: regényes jazztörténet öt szólamban


A magyar származású, kalandos életű “Jazzbárónő”, Pannonica Rothschild életéről készített előadást a Jazzation, melynek bemutatója a Zeneakadémia Jazz itt! sorozatában volt, második előadására 2022. március 25-én a Budapest Jazz Clubban kerül sor. Az előadásról, készítésének műhelytitkairól a Jazzation tagjait kérdeztük.



Ki ez a Pannonica Rothschild, és miért fontos nektek?


Katus:

Nemcsak nekünk fontos, hanem az egyetemes jazztörténetnek is, ami egészen másképp alakult volna talán, ha ő nincsen. Teljes nevén Kathleen Annie Pannonica Rothschild – Charles Rothschild és a nagyváradi bárókisasszony, Wertheimstein Rózsika legkisebb lánya volt. Egész életében mindene megvolt, amit csak kívánhatott, mégis egészen másra vágyott, mint amit az anyagi jólét megadhat: konvencióktól mentes életre, valódi szabadságra. Nemcsak saját maga, de minden ember számára.


Gina:

1949-ben, amikor egy barátjánál meghallotta Thelonious Monk legendás felvételét, a Round Midnightot, a zene annyira magával ragadta, hogy lekéste repülőgépét és szakított korábbi, fényűző életével. New Yorkban telepedett le, és életét a jazznek szentelve zenészek mecénásává vált. Tette mindezt olyan időkben, amikor az Egyesült Államokban a norma a szegregáció volt, és rossz szemmel nézték a fehér bőrű, nercbundát és háromsoros igazgyöngy nyakláncot viselő bárónő és a fekete zenészek kapcsolatát.


Sára:

Úgy állítottuk össze a koncertműsort, hogy a művek végigkísérik a Nicát különleges életútján az impozáns szülői háztól a New York-i jazzélet izgalmas világáig. Közben pedig szemünk előtt zajlik a huszadik század egyetemes történelme…



Meglehetősen nehéz témákat érint a történet: női egyenjogúság, feketék szegregációja, második világháború és holokauszt… miért nyúltatok mégis ehhez a témához?


Attila:

Amikor tervezni kezdtünk 2019 őszén, még nem sejtettük sem a vírus-, sem a háborús helyzetet, melyben a kisebbségeknek és a nőknek – általánosságban a gyengébbik félnek talán kimondhatjuk, hogy – nehezebb. De az is igaz, hogy megpróbáltatások idején van az embernek leginkább szüksége fogódzókra: a művészet gyógyító erejére, inspiráló történetekre, példaértékű emberi sorsokra.


Máté:

Persze mi sem a művészet elefántcsonttornyában élünk: egyénileg mindannyian reagálunk a jelen helyzetre is: önkénteskedéssel, gyűjtéssel-szervezéssel, jótékonysági koncerttel, adománnyal, célzott támogatással – de együtt, Jazzationként egy jobb világért mégis a művészetünkkel igyekszünk tenni, ami – Pablo Picassóval szólva –“a lélekről lemossa a mindennapok porát”.


Katus:

Egyáltalán nem állítjuk, hogy Nica Rothschild élete minden tekintetben követendő példa lenne - mégis, számos ponton hősies és inspiráló. Volt bátorsága szembemenni a konvenciókkal: Afrikában ott harcolt a fronton a férje mellett… aztán egészen másféle bátorsággal merte közelebbről megismerni azokat a fekete zenészeket, akiknek játéka lenyűgözte őt. Az egyetemes jazztörténet biztosan másként alakult volna nélküle.


Gina:

És sajnos a kérdésben felsorolt témák sem lezárt, megoldott ügyek még, ha azóta további nehézségekkel kell is az emberiségnek szembenéznie – talán ezért vettük mi is a bátorságot, hogy beszéljünk róluk.




A napokban posztoltatok a műsorban megjelenő művek szerzőiről és feldolgozóiról: bemutatjátok, kikkel dolgoztok együtt?


Máté:

Hihetetlenül megtisztelve érezzük magunkat, mert fantasztikus emberek írnak nekünk, ettől is olyan változatos a zenei anyag: nem egy, hanem kilenc zeneszerző munkája van a hangok és harmóniák mögött!


Katus:

Bolyki Sára nemcsak énekese és megálmodója a műsornak, de két feldolgozás szerzője is. Várallyay Petra Junior Prima-díjas jazz-zeneszerző (aki csöppet sem mellesleg a húgom), jó néhány saját dalunk szerzője ebből a műsorból sem maradt ki, egy virtuóz Monk-feldolgozást köszönhetünk neki.


Attila:

Oláh Krisztián szintén Junior Prima-díjas zeneszerző először írt nekünk, az ő feldolgozásaiban hangzik el a Nica számára sorsfordító Round Midnight témája. Fehér Gábor, a Cotton Club Singers énekese elképesztő tudását az acappelláról minden egyes aranzsába belerejti, biztosak vagyunk benne, hogy nem utoljára dolgoztunk együtt.


Sára:

Magyaróvári Viktor “Kayamar” szintén a vokális megszólalás mestere, nem véletlenül fordultunk hozzá; Pejtsik Panna (akinek édesapja, Péter szintén “házi szerzője” a Jazzationnek a kezdetektől) egy kardinális darab, dramaturgiailag “a hiányzó láncszem” zeneileg nagyon pontos megalkotását vállalta el.


Gina:

Szentgallay Gyuri “Nica’s Dream”-je volt az egész koncepció kiindulópontja, mely a 2019-es dániai versenyműsorunknak is része volt – ez volt a számunkra készített első aranzsa, melyet jónéhány feldolgozás követett.

De külhoni barátaink is írtak nekünk: Kövi Laci barátunk a rangidős a szerzőink között: a Jazz Tanszak legelső évfolyamán végzett jazz-zongora szakon Gonda János tanár úrnál, jelenleg Bécsben él, onnan küldött nekünk egy feldolgozást; és dán mentorunknak, Jesper Holmnak, az Aalborgi Zeneakadémia professzorának is köszönhetünk egy kompozíciót, egy Charlie Parker-szerzemény aranzsát.




Meglehetősen impozáns lista…


Katus:

Igen! - és nagy kihívás volt, hogy már akkor átlássuk az anyagot, amikor még nem volt meg belőle semmi, sejtenünk kellett, melyik dal szólisztikus, melyik legyen tutti, hol mit bír el a hallgatóság, mit kíván a műsor íve… Rengeteg ötletünk volt nekünk is és az aranzsőreinknek is, és meg kellett találni, hogy ezek az ötletek hogyan tudják erősíteni egymást, hogyan tudnak kibontakozni, mégis egységbe rendeződni.


Máté:

Nem kompromisszumokat kerestünk, hanem úgy dolgoztunk, ahogyan a Jazzationnel a próbáinkon is: sokdimenziós rendszerünkben mindenkinek igaza lehet – a vélemények nem kioltják, hanem gazdagítják egymást. Ez az út sokkal hosszabb, mint ha egyetlen ember megmondaná, hogy mi és hogyan legyen – viszont sokkal izgalmasabb is. És mi szeretjük az izgalmas dolgokat.




Ha valaki esetleg lemarad most erről, mikor lesz legközelebb Pannonica?


Attila:

Nagy koncentrációt és pontosságot igényel a műsor előadása, mert a dramaturgiai koncepcióban a Nica életét elmesélő szövegeket felvételről, a mi hangjainkon hallja a közönség - de mi ezek elhangzása közben is éneklünk, mintegy aláfestésképpen, filmszerű hatást keltve. A második budapesti koncert után a teljes szöveganyagot lefordíttatjuk németre, és április végén a Hannoveri Acappella Fesztiválon adjuk elő. Júliusban a kecskeméti Kodály Művészeti Fesztivál vendégei leszünk, de szabadtéren: ha megteremthető az a fajta bensőséges figyelem, amire a történetmeséléshez és befogadáshoz szükség van, ott is debültálhat ez a műsorunk. Ősszel kétszer is turnézunk Németországban, oda is visszük.


Sára:

Bízunk benne, hogy Pannonica most jó néhány évig társunk lesz, és rajtunk keresztül sokakhoz eljut életének üzenete, Nica álma: “She had a vision / That jazz would one day be / The music that's of / The future, you see. / Don't you agree? / We'll help to see that / Her vision will come true. / And all the world will be / Blessed by it too. / This song is here to stay my friend…”




Fotók: Posztós János / Zeneakadémia, Várallyay Nóra / Jazzation


45 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése